A megáradt Tisza partján elmerengtem én
Miként tör utat magának oly sok szenvedély.
Miként ragad, szakajt egy darabka jót.
Miként szelhetném át e megáradt folyót.
Miként lehetnék tiszta és komoly,
tajtékzó hullámok közt néma kőszobor.
Miként feledhetném mindazt, mit az élet
árjával rombolva ellenem vétett.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
