Kitüntél ó égi vándor

s rúgtál szikrát nagyokat

tündökölve szelíd mámor

andalítja napomat.

Égő szemed vad hevével

szél röpíté vágyamat

álmokból szőtt tarka képek

mindensége megmarad.

Kiskezedben fájó szívem

mozdulatlan ott hever

pillantásod fellobantja

s mosolyodért újra ver.

Vágyom fel a csillagokhoz

minden egyes mosolyért

bátorítást onnét nyerve

vágyaimnak szárnya kélt.